A Széchenyi Pihenő Kártya felhasználási szabályainak változása
A Széchenyi Pihenő Kártya felhasználási szabályainak változása
A Kormány 2023. június 19-i – veszélyhelyzeti szabályozás keretében hozott – rendelete jelentős mértékben kiszélesíti Széchenyi Pihenő Kártya (a továbbiakban: SZÉP Kártya) felhasználási körét és növeli a béren kívüli juttatásként adózó keretösszeget is.
A SZÉP Kártyán lévő összeg 2023. augusztus 1-től 2023. december 31-ig a jelenlegi felhasználási területek mellett kereskedő által értékesített élelmiszer vásárlására is felhasználható.
A Kormányrendelet mind a kereskedő, mind az élelmiszer fogalmát meghatározza. Eszerint azok a vállalkozások minősülnek kereskedőnek (és így náluk lehet „levásárolni” a SZÉP Kártyán lévő keretet), amelyek főtevékenysége az alábbiak valamelyike:
- TEÁOR 4711 Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem
- TEÁOR 4721 Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme
- TEÁOR 4722 Hús-, húskészítmény kiskereskedelme
- TEÁOR 4723 Hal kiskereskedelme
- TEÁOR 4724 Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem
- TEÁOR 4729 Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem
- TEÁOR 4781 Élelmiszer, ital, dohányáru piaci kiskereskedelme.
Élelmiszernek pedig a vámtarifa szerinti I–IV. áruosztályba tartozó termékek és a só minősülnek (ezek az áruosztályok ténylegesen lefednek minden, hétköznapi értelemben vett élelmiszert), kivéve az alkoholos italokat, dohánytermékeket és dohánypótló termékeket. Azaz alkoholra és cigarettára 2023. augusztus 1-je után sem lehet a SZÉP Kártyán lévő összeget elkölteni.
A felhasználási terület szélesítése mellett – ugyancsak 2023. augusztus 1. és 2023. december 31-e között – a kedvezményesen (béren kívüli juttatásként) adózó rekreációs keretösszegen felül további egy alkalommal teljesített, legfeljebb 200.000 Ft-os juttatás is béren kívüli juttatásnak minősül, amennyiben a munkáltató azt munkavállaló részére teljesíti. A béren kívüli juttatásnak minősüléshez valamennyi feltételnek teljesülnie kell, így például hiába felel meg a 200.000 Ft-os összeghatárnak a munkáltató, ha a juttatás két részletben teljesül, úgy csak az első minősül béren kívüli juttatásnak, a második már egyéb meghatározott juttatásként, 33,04%-os közteherrel [1,18x(15% személyi jövedelemadó + 13% szociális hozzájárulási adó)] adózik.