Alkotó munkavállalók
Alkotó munkavállalók
Számos esetben előfordul, hogy a munkavállaló egy forradalmian új megoldással, zseniális írással vagy épp szoftverrel áll elő, amely sokszor kapcsolódik a munkaköréhez, vagy éppen csak a munkáltatója tevékenységéhez. Még ha a munkavállaló éppen arra tekintettel is kapja a munkabérét, hogy ilyen szellemi alkotásokat hozzon létre, a szabályok sok tekintetben értékelik azt, hogy ilyenkor az ő egyedi alkotása jön létre, amelyhez a saját tudását, ismereteit használta fel.
Már az elején fontos kiemelni, hogy a munkáltatónak a munkavállaló szellemi alkotásával kapcsolatban csak abban az esetben lehet bármilyen joga, ha az kötődik a munkaviszonyhoz vagy a munkáltató tevékenységéhez. Azok az alkotások, amelyeket ezektől függetlenül hozott létre a munkavállaló, kizárólag őt illetik, és a munkáltatónak semmilyen beleszólása nem lehet felhasználásukba. Az alábbiakban azokkal a főbb szellemi alkotásokkal foglalkozunk, amelyek esetében a munkaviszonyban történő létrehozásuknál érdemes figyelemmel lenne a különös szabályokra.
- A szerzői művek
Szerzői műnek minősül, és a szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A védelem egyedüli feltétele a műnek a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege. A szerzői jog főszabály szerint azt illeti meg, aki a művet megalkotta, azaz a szerzőt.
Különleges szabályok vonatkoznak azonban azokra a szerzői művekre, amelyeket a szerző munkaviszonyban hoz létre. Ebben az esetben ugyanis a munkáltató a mű átadásával megszerzi az átruházható szerzői vagyoni jogokat, mint a munkavállaló szerző jogutódja – hacsak a felek ettől eltérően nem állapodtak meg. A vagyoni jogok megszerzésének feltételei a következők:
- A foglalkoztatás munkaviszonyban – és például ne polgári jogviszonyban – történjen.
- A mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége legyen. Az, hogy a szerzői művet munkaviszonyban álló munkavállaló hozta létre, még nem elegendő feltétel a vagyoni jogok megszerzéséhez. A munkavállalónak munkaköri kötelezettsége kell legyen a mű létrehozása.
- A munkavállaló a művet a munkáltatónak átadja, hiszen átadás hiányában a munkáltató nem szerez jogot a művön, és a munkaköri feladatok nem teljesítése miatt csak munkajogi jogkövetkezményekkel élhet.
Fontos, hogy a munkáltató jogszerzése esetén egyes személyi és vagyoni jogok továbbra is megillethetik a szerzőt, azaz a munkáltatói jogszerzés nem korlátozás nélküli; a szoftverre és annak programozójára ezen belül is speciális szabályok vonatkoznak.
- Szolgálati találmány, alkalmazotti találmány
A szabadalmi oltalom tárgya a szabadalmaztatható találmány. Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. A találmánynak tehát az alábbi feltételeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy szabadalmi védelem tárgya legyen:
- legyen új, azaz ne tartozzon a technika állásához;
- feltalálói tevékenységen alapuljon, azaz a technika állásához képest a szakember számára ne legyen nyilvánvaló;
- legyen iparilag alkalmazható, azaz legyen az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, használható.
A találmányokkal kapcsolatos jogok főszabály szerint a feltalálót illetik meg. Különös szabályok vonatkoznak azonban arra az esetre, ha a munkavállaló munkaviszonyban hozza létre a találmányt.
A munkaviszonyban álló munkavállaló, mint feltaláló által létrehozott találmány – amellyel összefüggésben a munkáltatót jog illetheti meg – lehet szolgálati találmány (annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki), illetve alkalmazotti találmány (annak a találmánya, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik).
A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg (hasonlóan a szerzői műhöz), ha
- a foglalkoztatás munkaviszonyban történik,
- a műszaki megoldás kidolgozása a feltaláló munkaviszonyból folyó kötelessége.
Ehhez képest alkalmazotti találmány esetén a szabadalom a munkavállaló feltalálót illeti meg, a munkáltató csak jogosultságot nyer a találmány hasznosítására
A munkavállaló feltaláló köteles a szolgálat/alkalmazotti találmányt megalkotását követően haladéktalanul ismertetni a munkáltatóval. A munkáltató az ismertetés átvételétől számított kilencven napon belül köteles nyilatkozatot tenni arról, hogy kíván-e élni a törvényben biztosított jogaival; ha ezt elmulasztja, akkor a találmányhoz fűződő jogok teljessége a munkavállalót fogja megilletni. Fontos, hogy ha a törvényi jogokkal él a munkáltató, mindkét találmány esetén a munkavállalót – a munkabérén felül – további találmányi díj illeti meg.
- Formatervezési minták
Formatervezési mintának minősül valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei – eredményeznek. Formatervezési mintaoltalomban azonban csak az a formatervezési minta részesülhet, amely új és egyéni jellegű.
A formatervezési mintához kapcsolódó jogok alapvetően a szerzőt illetik meg, a munkaviszonyban létrehozott formatervezési mintákra azonban eltérő szabályok vonatkoznak. A találmányhoz hasonlóan a formatervezési minta is lehet szolgálati, illetve alkalmazotti minta; a munkáltató jogszerzésére vonatkozó rendelkezések is alapvetően azonosak a találmányoknál írtaknál.
- Használati minták
Használatiminta-oltalomban valamely tárgy kialakítása, szerkezete vagy részeinek elrendezése akkor részesülhet, ha új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható.
A munkaviszonyban alkotott mintára a szolgálati és az alkalmazotti találmányra irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
- Mikroelektronikai termékek topográfiája
A topográfia a mikroelektronikai félvezető termék elemeinek, amelyek közül legalább egy aktív elem, és összekötéseinek vagy azok egy részének bármely formában kifejezett, térbeli elrendezése, vagy egy gyártásra szánt félvezető termékhez készített ilyen térbeli elrendezés. Az oltalom feltétele azonban az, hogy a topográfia legyen eredeti.
Ha a szerzőnek munkaviszonyból vagy más jogszabályból folyó kötelessége, hogy a topográfiát megalkossa (szolgálati topográfia), az oltalom a munkáltatót vagy más jogviszony alapján jogosultat illeti meg. Az alkalmazotti találmánynak tehát nincs megfelelője a topográfia tekintetében, azaz bármilyen jogátszállás csak akkor lehetséges, ha a topográfia létrehozása munkaköri vagy jogszabály által meghatározott kötelezettsége volt a szerzőnek.