Külföldiek foglalkoztatása a filmiparban
Külföldiek foglalkoztatása a filmiparban
Hazánk sok egyéb mellett arról is ismert külföldön, hogy viszonylag olcsón, mégis magas szintű szakmai tudással, tapasztalattal felvértezett magyar szakemberek közreműködésével lehet itt filmet, sorozatot, egyéb mozgóképipari terméket készíteni. A Magyarországon kívülről érkező produkciók esetében jellemző, hogy részben külföldi, részben magyar stábbal történik a forgatás, ezekben az esetekben az idegenrendészeti szabályok megtartására a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők, valamint a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása kapcsán mindenképpen figyelni szükséges.
Míg a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők – vagyis némi kivétellel az európai -filmesek magyarországi foglalkoztatásához engedélyre nem, csupán egy plusz bejelentési kötelezettség teljesítésére van szükség, addig a harmadik országbeli állampolgárokéhoz engedély beszerzése szükséges. Ahhoz, hogy akár egy amerikai, akár egy új zélandi, akár egy japán állampolgár Magyarországon jogszerűen dolgozhasson, őt tartózkodásra, illetve a foglalkoztatásra irányuló jogviszony formájától függően keresőtevékenység folytatására, illetve jövedelemszerzési tevékenység folytatására vonatkozó engedély beszerzésére van szükség. E tekintetben egy tekintet alá esik a stábtag munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, vállalkozási szerződés alapján való, illetve bármely más formában történő foglalkoztatása is, valamennyihez ugyanúgy szükséges az engedély.
Az engedély beszerzésének kötelezettsége alól kivételt pusztán a harmadik országbeli állampolgár által bármely 180 napon belül 90 napot meg nem haladó engedélymentes tartózkodása idején történő foglalkoztatás jelenthet. Amennyiben ugyanis a stábtag fél éven belül 90 napot meg nem haladó tartamban tartózkodik az EGT térségben, tartózkodása idején vízum birtokában, vagy meghatározott államok tekintetében akár anélkül is foglalkoztatható. Fontos megjegyezni, hogy az engedélymentes foglalkoztatás tekintetében nem azt kell vizsgálni, hogy az adott harmadik országbeli állampolgár milyen tartamban került foglalkoztatásra az elmúlt 180 napban, az adott személy előzetes tartózkodásának tartama a meghatározó. Ugyanígy lényeges, hogy nem csupán az előzetes magyarországi tartózkodás tartama csökkenti az engedélymentes tartózkodás és foglalkoztathatóság tartamát, a harmadik országbeli állampolgár bármely más EGT tagállam területén történő előzetes tartózkodása releváns.
A mozgóképgyártóknak ugyanakkor a foglalkoztatás engedélyeztetésétől sem kell elrettenniük, a 90 napon túli tartózkodás, illetve filmiparban történő foglalkoztatás engedélyeztetése kapcsán ugyanis érvényesül egy jelentős könnyítés. E kedvezmény alapján mozgóképszakmai hatóság által, a mozgóképről szóló törvény alapján nyilvántartásba vett filmgyártó vállalkozás által alkalmazni kívánt harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez szóló engedély kiadásához nem szükséges szakhatósági állásfoglalás beszerzése, illetve a foglalkoztató munkaerőigény bejelentésére sem köteles. Nyilvántartásba vételre az Magyarország területén vagy valamely EGT tagállamban székhellyel rendelkező mozgóképszakmai szervezet kerülhet, aki nyilatkozata szerint filmgyártó vállalkozásként kéri nyilvántartásba vételét. E speciális kivételi szabály a filmiparhoz kapcsolódó külföldiek foglalkoztatásának gördülékenyebb és gyorsabb engedélyeztetését teszi lehetővé, biztosítva ezzel, hogy a filmgyártásban történő közreműködésük akkor is biztosítható legyen, ha a forgatás vagy forgatások teljes tartama a 90 napot meghaladja.