Munkaerő külföldről – mire figyeljen a belföldi foglalkoztató?
Munkaerő külföldről – mire figyeljen a belföldi foglalkoztató?
A hazai beruházásokkal összefüggésben egyre gyakoribb, hogy külföldről érkeznek munkavállalók Magyarországra. Ezeknek a munkavállalóknak a jogállása sokféle lehet, és azoktól függően eltérő adózási, társadalombiztosítási és munkajogi szabályokat kell alkalmazni, amelyek adott esetben nem csak a munkavállalókat küldő munkáltatóra, hanem az őket belföldön foglalkoztatóra is telepítenek kötelezettségeket. Ezek közül most azokat tekintjük át, amelyekben a munkavállaló az EU (EGT) valamely tagállamából érkezik, azaz, amikor a munkáltatója ott letelepedett.
Munkajogi szabályok
Az egyik legtipikusabb példája a munkavállalók külföldre küldésének a posting, azaz a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő kiküldés, amikor a munkavállaló munkáját korlátozott ideig egy, a szokásos munkavégzése szerinti tagállamon kívüli tagállam területén végzi. A posting EU-n belül alapvetően három formában valósulhat meg:
– kiküldetés szolgáltatásnyújtás keretében,
– cégcsoporton belüli kirendelés,
– munkaerő-kölcsönzés.
Posting esetén a munkaviszonyra továbbra is a küldő munkáltatóval fennálló munkaszerződésre alkalmazandó szabályok irányadók, azzal, hogy – amennyiben azok a munkavállalóra kedvezőbbek – a magyar munkajog (ideértve az ágazatra vagy alágazatra kiterjedő hatályú kollektív szerződéseket is) egyes minimumszabályait kell alkalmazni. A fogadó munkáltató szempontjából fontos, hogy ezekről írásban tájékoztassa a küldő munkáltatót, különben készfizető kezesként felelős lesz a munkavállaló irányába az azok megszegéséből eredő követelésekért. A fogadó munkáltató köteles gondoskodni továbbá arról is, hogy a kiküldött munkavállalók
– munkaszerződése vagy azzal egyenértékű egyéb okirata,
– munkaidő-nyilvántartása, valamint
– a munkabér kifizetésére vonatkozó iratainak papíralapú vagy elektronikus másolata
a kiküldetés teljes időtartama alatt a munkavégzés helyén, valamint annak befejezését követő 3 évig a munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhető és ellenőrizhető legyen.
Hasonlóan fontos, hogy ha a fogadó munkáltató tudott vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett arról, hogy a küldő munkáltató munkabér és járulékfizetési kötelezettségének a munkavállaló foglalkoztatása során nem tett eleget, a küldő munkáltatóval egyetemlegesen felel a küldő munkáltatót terhelő munkabér és járulékai megfizetéséért.
Társadalombiztosítás és adózás
A munkavállaló az EU-n belül általában a munkavégzés helye szerinti államban (és csak ott) biztosított. Posting esetében azonban maradhat a kiküldő munkáltató letelepedése szerinti tagállam biztosítási szabályainak hatálya alatt, ha a munkáltató egyébként szokásosan ott végzi a tevékenységét. Ilyenkor a fogadó munkáltatónak annyi a feladata, hogy erről megfelelő igazolást (tipikusan az ún. A1-es igazolást) szerezzen be a küldő munkáltatótól, és akkor nincs további feladata, a társadalombiztosítással kapcsolatos feladatokat a küldő munkáltatónak kell ellátni.
Eltérő a helyzet viszont, ha a munkavállaló a magyar társadalombiztosítási szabályok hatálya alá kerül. Amint az látható volt, kezesként felelős lehet az elmaradt járulékokért, ha azt a küldő munkáltató Magyarországon nem fizeti meg. Ennél azonban sokkal színesebb a helyzet a hazai szabályozásban.
Az általános szabály posting esetében is az, hogy a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (külföldi vállalkozás) köteles a járulékbevallási és -befizetési kötelezettséget teljesíteni. Ha azonban a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására
– kirendelés alapján kerül sor, és a munkáltatók megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét és az ezzel járó közterheket az a munkáltató fizeti, amelyhez a munkavállalót kirendelték, vagy
– munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás,
az e foglalkoztatással összefüggésben a bejelentés és nyilvántartás, valamint a járulék megállapításának, bevallásának és megfizetésének kötelezettsége a belföldi munkáltatót terheli.
Hasonló a tételes szabály a szociális hozzájárulási adó esetében, amely miatt pedig a szakképzési hozzájárulás megfizetése is a belföldi munkáltató kötelezettsége lesz. A biztosítási jogviszonyok fennállása okán pedig a bíró gyakorlat a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésénél is számításba veteti ezeket a munkavállalókat, azaz a belföldi munkáltatónál növelik a hozzájárulás alapját képező munkavállalói létszámot.
Fontos, hogy a hatósági gyakorlat alapján ezeket a társadalombiztosítási, adózási szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a foglalkoztatásra nem posting keretében kerül sor, hanem külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepén keresztül, mivel ilyen esetben a munkaviszony a külföldi anyacéggel áll fenn, és a hatósági őt is a külföldi vállalkozás fenti fogalma alá sorolja.
Szintén lényeges, hogy a társadalombiztosítási, adózási szabályok akkor irányadók ebben a formában, ha a Magyarországra érkező munkavállaló nem harmadik országbeli állampolgár, mivel rájuk teljesen eltérő rendelkezések vonatkozhatnak, különösen az országok közötti nemzetközi egyezmények alapján. Az ilyen személy küldő munkáltatón keresztül történő foglalkoztatása esetén kifejezetten érdemes tájékozódni, és megfelelően felkészülni a vonatkozó adózási és társadalombiztosítási szabályokból, hogy a belföldi foglalkoztató utóbb ne kerüljön egy nem várt hatósági ellenőrzés középpontjába.
Olvass tovább: Külföldi munkáltató, magyarországi munkavégzés; az irányadó jog és a munkahelyre vonatkozó rendelkezések meghatározása
Olvass tovább: Telephely, nem telephely?