Nyári szabadságolás és annak munkáltatói megszakítása

Nyári szabadságolás és annak munkáltatói megszakítása

A járványhelyzethez kapcsolódó korlátozások fokozatos felszámolásával visszatér a szabadságolási kedv is, a munkavállalók a szabadabb utazás lehetővé válásával egyre motiváltabbak abban, hogy hosszabb szabadságra menjenek. A munkáltató felelős azért, hogy a munkavállalók részére megfelelő mértékben lehetővé tegye a pihenést, ugyanakkor a továbbra is számolni kell azzal, hogy egy hirtelen lebetegedő kolléga vagy egy sürgősen megoldandó feladat miatt a munkavállalónak beígért szabadságot át kell ütemezni, esetleg a már megkezdett szabadság megszakítása válik szükségessé.

A szabadság kiadása tekintetében a munkáltató felelős azért, hogy a munkavállaló éves szabadságát ténylegesen megkapja, tehát a közvélekedéssel ellentétben nem a munkavállalónak kell kivennie, hanem a munkáltatónak kell kiadnia a szabadságot. Amennyiben a munkaviszony alanyai ettől eltérően nem állapodnak meg, a munkáltatónak arra is figyelnie kell, hogy a szabadság kiadására akként kerüljön sor, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Az egybefüggő két hét szempontjából figyelembevehetők az ez idő alatt kiadott pihenőnapok is, nem kell tehát 14 nap szabadságot kiadni egymást követően, csak arra szükséges figyelni, hogy a munkavállalónak 14 napig ne kelljen bemennie dolgozni. Ugyanígy nem követelmény az sem, hogy ennek a hosszú szabadságnak a kiadására nyáron kerüljön sor, ha a munkáltatónál ilyenkor mozgalmas időszak van, az év bármely más szakában biztosítható a hosszabb pihenő.

A munkáltató a szabadság kiadása kapcsán köteles a munkavállalót meghallgatni, majd a munkavállaló vele közölt igényeire is tekintettel – a méltányos mérlegelés elvének betartásával – köteles a szabadság kiadásáról határozni. Ezen túl az Mt. biztosítja a munkavállaló számára a lehetőséget, hogy évente – a munkaviszony első három hónapját leszámítva – 7 nap szabadság legfeljebb két részletben történő igénybevételéről maga döntsön. E szabály nem 7 egybefüggő napra történő mentesülést hivatott lehetővé tenni, itt ténylegesen 7 nap szabadság kiadásáról határozhat a munkavállaló, melyet a munkáltató a kérésnek megfelelő időpontban köteles neki kiadni. A szabadság kiadásának időpontját legkésőbb 15 nappal annak megkezdése előtt közölni kell a munkavállalóval, ez egyaránt érvényes akkor, ha annak kiadására a munkavállaló kérésére vagy a munkáltató egyoldalú döntése alapján kerül sor.

A munkáltató a munkavállalónak már kiadott, azaz vele már – akár 15 nappal, akár fél évvel korábban – közölt szabadság időpontját kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén jogosult módosítani, illetve azonos feltételekkel jogosult a már megkezdett szabadságot megszakítani is. A már közölt szabadság módosítására tekintettel a törvény nem határoz meg határidőt, ugyanúgy módosításnak minősül a beígért szabadság egy nappal vagy három hónappal korábbi módosítása, illetve ezek kapcsán a feltételek is ugyanazok.

A gyakorlatban felmerülhet az a probléma, hogy bár a munkáltatónak van a szabadság megszakítására az Mt. rendelkezéseinek megfelelő indoka, a megszakítás végrehajtása mégsem történik meg. Ennek oka, hogy a munkavállaló szabadsága alatt nem köteles a munkáltató rendelkezésére állni, így a munkavállalótól érkező üzenetet nem köteles elolvasni, hívását nem köteles fogadni. Ha a munkavállaló szabadsága alatt nem hajlandó kommunikálni a munkáltatóval, a szabadság megszakítása meghiúsul, a munkavállaló viszont – mivel kötelezettségszegés részéről nem történt -, ezért később felelősséggel nem tartozik. Mindemellett, ha a munkáltató utasítását a munkavállalóval sikerrel közli, a munkavállaló a megszakítás tényét el kell, hogy fogadja, a munkáltató rendelkezése szerint munkavégzésre köteles. Ha ez nem történik meg, a munkáltató vele szemben az utasítás megtagadására hivatkozva hátrányos jogkövetkezményeket érvényesíthet.

Ha a szabadság közölt időpontja módosítása, illetve annak megszakítása sikerrel jár, annak kapcsán a munkáltató köteles az ezekkel a munkavállalónak okozott költségeket és kárt megtéríteni.  Érdemes megjegyezni, hogy a kiadott szabadság időpontjának módosítása, illetve a szabadság megszakítása nem jelenti azt, hogy a szabadság elveszett, a ténylegesen nem biztosított szabadságot a munkáltató módosítás vagy megszakítás esetén az év során később köteles a munkavállalónak kiadni.