Változnak a munkaügyi ellenőrzés szabályai

Változnak a munkaügyi ellenőrzés szabályai

A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény alapján 2021. március 1. napjától a munkaügyi hatóság feladat- és hatáskörét a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság veszi át, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény is.

A részletszabályokat, így például a közigazgatási szankciók (köztük a bírság) és egyéb intézkedések szabályait, a szankciók mértékét és alkalmazásának feltételeit a törvény szövegezése értelmében végrehajtási rendelet tartalmazza, azonban ez a kormányrendelet még nem jelent meg a Magyar Közlönyben.

Az ellenőrzési hatáskörök szintén váratnak magukra, így nem világos még, hogy az bővülni fog-e a korábbi munkaügyi ellenőrzés hatásköreihez képest. Az viszont biztos, hogy a bejelentés nélküli foglalkoztatás – azaz a feketemunka – továbbra is vizsgálható lesz; sőt, az új szabály értelmében a szankció lényegesen megváltozik. E szerint, ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállását – az általános teljes napi munkaidő figyelembevételével – a szabályszegés megkezdésétől visszamenőleg számított harmincadik naptól állapítja meg, kivéve, ha a hatósági eljárás során megállapítható, hogy a bejelentés nélküli foglalkoztatás a harminc napot meghaladta.

Az adóellenőrzések során alkalmazott hasonló szankciótól eltérően ez a szabály nem becslést jelent, hanem egy ún. megdönthetetlen vélelmet tartalmaz, azaz a törvény megfogalmazása alapján nincs lehetőség arra, hogy a munkáltató bizonyítsa, 30 napon belül kezdődött a foglalkoztatás. A hatóság pedig nem csak a jogkövetkezmények szempontjából állapítja meg a jogviszony fennállását, mint a NAV, hanem jogalakító hatáskörrel bír, azaz létre is hozza a felek között a jogviszonyt. Ez komoly következményekkel járhat, mivel így esetleg a felek szándékával ellentétesen, az ő megállapodásukhoz képest korábbi időponttal létrejön a biztosítási jogviszony is; ez pedig ellátásokat, korábbi munkaviszonyokat, adott esetben versenytilalmi megállapodásokat érinthet kedvezőtlenül.