A diákmunkára vonatkozó előírások
A diákmunkára vonatkozó előírások
Nem kétséges, hogy a fiatal munkavállaló számára a legtöbb helyzetben előnyös a munkavégzés. Egyrészt – a zsebpénzét valószínűleg jócskán meghaladó összegű – pénzre tehet szert, másrészt sok és fontos tapasztalatot szerezhet a későbbiekre, harmadrészt hasznosan töltheti el szabadidejét. A munkáltató szemszögéből is találni amellett szóló érveket, hogy fiatalokat alkalmazzon. Ezáltal ugyanis lehetősége nyílik olyan lelkes fiatalok mentorálására, akik később már tapasztalt munkaerőt jelenthetnek a számára. Előnyt jelenthet továbbá, hogy a fiatal munkavállalók sokszor olyan feladatokat is lelkesen elvégeznek, amelyeket egy idősebb dolgozó ugyanolyan alacsony fizetésért már nem ,vagy nem szívesen hajtana végre. Ráadásul a 25 év alattiakat megillető személyi jövedelemadó-mentesség miatt a munkáltató alacsonyabb költségszinten tud számukra az idősebb munkavállalókéval azonos nettó fizetést biztosítani.
Az Mt. a munkavállalási képesség feltételeként fő szabály szerint a 16. életév betöltését szabja meg, vagyis azt az életkort, amelynek elérésekor a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján megszűnik a tankötelezettség. [2011. CXC. törvény 45. § (3) bek.] Ám az abszolút alsó határ ennél alacsonyabb szintet is elérhet, hiszen munkavállaló lehet az iskolai szünet ideje alatt az a 15. életévét betöltött tanuló is, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. [Mt. 34. § (2) bek.] Így az a középiskolás fiatal, aki 15. életévét betöltötte, például a nyári szünet idejére munkát már vállalhat. Az Mt. ezen felül lehetővé teszi a 16. életévét be nem töltött személy foglalkoztatását abban az esetben is, ha az jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében történik. [Mt. 34. § (3) bek.] E körben olyan tevékenységek jöhetnek például szóba, mint a színészet vagy a hivatásos sport, ami egy tehetséges gyerek esetében alapul szolgálhat későbbi életpályájának a sikeréhez. Ám ide sorolható a munkaszerződés alapján végzett zenélés (hegedülés, zongorázás) vagy éneklés is, továbbá a gyermekmodellek által végzett azon tevékenység, amely során ruhát, ékszert vagy táskát mutatnak be egy reklámban.
Az Mt. meghatározása szerint fiatal munkavállaló az, aki a 18. életévét nem töltötte be. [Mt. 294. § (1) bek. a) pont] A törvénykönyv számos, a fiatal munkavállalók érdekeit védeni hivatott szabályt tartalmaz. Ilyen többek között az a rendelkezés, mely előírja, hogy ha a fiatal munkavállaló még nem töltötte be a 14. életévét, akkor a cselekvőképtelen kiskorú gyermek helyett és nevében törvényes képviselője köti meg a munkaszerződést. [Mt. 21. § (5) bek.] Míg 14. életévének betöltését követően a fiatal munkavállaló munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére, vagy kötelezettségvállalásra irányuló jognyilatkozata érvényességéhez törvényes képviselőjének a hozzájárulása szükséges. [Mt. 21. § (4) bek.] Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy gyermek nem tud anélkül jogszerűen munkaszerződést kötni, hogy legalább az egyik törvényes képviselője (általában szülője) nem adja hozzájárulását ahhoz. A munkáltatónak érdemes ugyanakkor mindkét szülő hozzájárulását megszereznie a munkaszerződés megkötéséhez, annak érdekében, hogy ne állhasson elő az a helyzet, hogy az egyik szülő csak utóbb szerez tudomást gyermeke munkaviszonyáról és esetlegesen ellenzi annak megkötését. Különösen igaz lehet ez nyilvános szerepléssel járó munkafeladatok, pl. a hirdetésekben történő megjelenés vagy filmszerepek kapcsán. 16 éves kor felett már nem minden jognyilatkozathoz szükséges törvényes képviselői hozzájárulás. Így pl. ha a fiatal munkavállaló arra vállal kötelezettséget, hogy megőrzési felelősséggel terhelten átvesz a munkáltatótól valamilyen, a munka elvégzéséhez szükséges eszközt, akkor e kötelezettségvállalás érvényességéhez szülőjének hozzájárulása is kell. A jelenléti ív aláírásához azonban erre már nincs szükség, hiszen ezáltal kötelezettsége nem keletkezik.
A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet. A 16 évesnél fiatalabb dolgozó napi munkaideje a 6 órát nem haladhatja meg, kivéve a nappali rendszerű képzésben tanuló 15. életévét betöltött diákot, aki az iskolai szünet alatt munkát végez. [Mt. 114. § (1)-(2) bek.]. Az Mt. e szabályai tehát azokat a speciális rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a munkaidő vonatkozásában a fiatal munkavállalókra alkalmazni kell. Így például az a 15. életévét betöltött középiskolás, aki a nyári szünetben egy teniszbajnokságon labdaszedőként dolgozik, napi maximum 8 órában foglalkoztatható. Ha azonban ugyanezt a tevékenységet 14 évesen végezné, akkor napi munkaideje maximum 6 órára korlátozódna. Míg a 16. életévét betöltött, de a 18. életévét még be nem töltött fiatal már ugyancsak napi 8 órában kötelezhető például arra, hogy egy filmforgatáson, mint színész dolgozzon.
Garanciális szabályként érvényesül továbbá, hogy a fiatal munkavállaló számára rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, vagyis rendes munkaidőn túli munkaidőben megvalósuló munkavégzésre nem kötelezhető. Emellett a munkáltató a fiatal munkavállalóval fennálló munkaviszonyban a heti két pihenőnap, illetve a heti legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő egyenlőtlen beosztására sem jogosult, ahogy éjszakai munkavégzést sem rendelhet el. [Mt. 114. § (5) bek. a-c) pont] Emiatt nem lehetséges például, hogy a munkáltató egy hétfői, majd egy szombati napra ossza be a fiatal dolgozó heti pihenőidejét, arra ugyanis megszakítás nélkül, azaz egymást követő napokon jogosult.
A fiatal munkavállaló számára legfeljebb egyheti munkaidőkeretet lehet elrendelni. [Mt. 114. § (5) bek. d) pont] Ennek az alkalmazása lehetővé teszi a munkáltatónak, hogy az általános munkarendtől eltérjen és a munka mennyiségéhez képest egyenlőtlenül ossza be a munkavállaló munkaidejét.
Ugyancsak a munkáltató kötelezettségeként határozza meg az Mt., hogy a fiatalkorú számára 4 és fél órát meghaladó napi munkaidő esetén legalább 30 perc, 6 órát meghaladó napi munkaidő esetén legalább 45 perc munkaközi szünetet kell kiadni és emellett legalább 12 óra pihenőidőt kell biztosítani számára. [Mt. 114. § (5) bek. e-f) pont] Tehát mielőtt újra munkába állna a kiskorú, kötelezően el kell telnie legalább 12 órának, ami idő alatt kipihenheti magát.
A szabadság körében végül úgy rendelkezik az Mt., hogy a fiatal munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti. [Mt. 119. § (1) bek.]