A munkáltató tájékoztatási kötelezettségének kiszélesedése
A munkáltató tájékoztatási kötelezettségének kiszélesedése
A munka törvénykönyve legújabb módosítását feldolgozó cikksorozatunk folytatódik. Ezúttal a munkáltató tájékoztatási kötelezettségének kiszélesedésével foglalkozunk.
Az Mt. módosítás a korábbi tájékoztatási kötelezettséghez kapcsolódó szabályokon finomít és további tárgyköröket határoz meg, amelyekről a munkáltatónak tájékoztatnia kell dolgozóit. Az Mt. 46. § (1) bekezdésében korábban meghatározottakon túlmenően 2023. január 1-től az alábbiakat is tartalmaznia kell a tájékoztatásnak:
- a munkaviszony kezdete és tartama,
- a munkahely,
- a hét azon napjai, amelyekre munkaidő osztható be, valamint a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő- és befejező időpontja, továbbá a rendkívüli munkaidő lehetséges tartama és a munkáltató tevékenységének sajátos jellege,
- a munkáltató képzési politikája, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartama, valamint
- a hatóság megnevezése, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti.
Változtak a tájékoztatási kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidők is. Az új szabályok értelmében a munkáltatónak legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül kell tájékoztatnia dolgozóját a fenti információkról.
Abban az esetben, ha a felek a munkaszerződésben megállapodtak a tájékoztatási kötelezettség körébe tartozó kérdésről vagy kérdésekről (pl. rendelkeztek a szerződésben a munkahelyről, vagy meghatározták a munkaviszony kezdetét és tartamát), akkor azokról a munkavállalót tájékoztatni már nem kell [Mt. új 46. § (2) bekezdés].
A régi Mt.-hez hasonlóan a 2023. január 1-jétől hatályos Mt. is lehetőséget biztosít arra, hogy az új tájékoztatási tárgykörök egy részét a munkáltató a munkaviszonyra vonatkozó szabályra hivatkozással adhasson meg. Az Mt. 46. § (3) bekezdése értelmében ezek a következő tárgykörök:
- a napi munkaidő tartama, a hét azon napjai, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő- és befejező időpontja, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartama, a munkáltató tevékenységének sajátos jellege,
- a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályok.
A tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos további részletszabályok, hogy
- ha a munkaviszony hét nap eltelte előtt megszűnik, a munkáltatónak a tájékoztatási kötelezettségét legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon teljesítenie kell [Mt. új 46. § (4) bekezdés];
- a munkáltató a tájékoztatási kötelezettség körébe tartozó információk változásáról a munkavállalót legkésőbb a változás hatálybalépésének időpontjában írásban tájékoztatja, kivéve, ha a munkaszerződésben ezeket a kérdéseket rendezték a felek [Mt. új 46. § (5) bekezdés];
- nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség, ha a napi munkaidő a fél órát nem haladja meg [Mt. új 46. § (6) bekezdés].
Az átmeneti rendelkezések között a 2023. január 1-jétől hatályos Mt. azt is rögzíti, hogy a hatálybalépéskor fennálló munkaviszonyok esetében az újonnan meghatározott tárgykörökre vonatkozó tájékoztatást nem kötelező, azt a munkavállaló külön kérheti a munkáltatójától a hatálybalépést követő 3 hónapon belül.
A tájékoztatási kötelezettség a várhatóan 15 napot meghaladóan külföldön munkát végző munkavállalók esetében is bővül. Az új Mt. szerinti tárgykörök és a külföldi munkavégzésre vonatkozó speciális információk mellett a munkavállalót tájékoztatni kell:
- a munkavégzés helyén irányadó díjazás, valamint az utazási, étkezési és lakhatási költségek megtérítésének szabályairól, feltételeiről,
- a határon átnyúló szolgáltatásnyújtást végző munkáltató és az általa kiküldött munkavállaló jogaival és kötelezettségeivel összefüggő lényeges információt tartalmazó egységes nemzeti honlap elérhetőségéről is [Mt. új 47. § (1) bekezdés].
A várhatóan 15 napon meghaladó munkavégzés esetén a formai szabályok az általános tájékoztatási kötelezettséghez hasonlóan alakulnak.
Abban az esetben, ha a munkáltató a tájékoztatási kötelezettségét elmulasztja úgy munkaügyi bírsággal kell számolnia. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a 2019/1152 EU irányelv garanciális rendelkezéseinek átültetésére a módosítás kapcsán nem került sor, annak ellenére, hogy az irányelv értelmében a munkavállaló jogosult lenne a munkavégzést visszautasítani, ha a munkáltató a minimális feltételekről nem tájékoztatta őt. Hazánkban egyelőre marad a munkaügyi bírság a kötelezettség elmaradása esetén.