A próbamunka és a kiválasztási eljárás

A próbamunka és a kiválasztási eljárás

Hiába látott már el korábban hasonló feladatokat egy munkavállaló, egy új helyen a korábbiakhoz képest biztosan eltérőek a körülmények, a munka maga más folyamatokból, másként áll össze stb. Ezért annak megítélése céljából, hogy a munkavállaló egy frissen alapított cégnél elvégzendő feladatok ellátására képes-e, javasolt a kiválasztási eljárás keretén belül próbafeladatokat, vagy próbamunkát végeztetni a jelölttel.

A próbafeladatok a kiválasztási folyamatnak gyakran részét képezik, ezek alkalmazásával a munkáltató a jelölt elméleti felkészültségén túl annak gyakorlati készségeit is felmérheti. A próbafeladat általában egy olyan nem túlzottan időigényes gyakorlat, melyhez hasonlót a jelöltnek – ha vele a munkáltató munkaviszonyt létesít – munkaköre ellátása során is végeznie kell majd. A kiválasztási eljárásban való részvételért a jelöltnek díjazás értelemszerűen nem jár. A próbamunka során ezzel szemben a jelölt bekerül a „mély vízbe”, valós munkakörülmények között, majdani kollégái mellett kell bizonyítania, hogy a munkaköri feladatok ellátására alkalmas, tartama rendszerint hosszabb, napokat, akár egy hetet is felölel. Fontos, hogy a hatályos jogszabályok, valamint az irányadó bírói gyakorlat alapján a próbamunka, ha azért cserébe a jelölt kap ugyan ellentételezést, de vele a munkáltató munkaviszonyt nem létesít jogellenes.

A próbamunka tilalma a próbafeladatok végzésére nem vonatkozik, ezért a munkavállaló gyakorlati készségei kellő munkáltatói körültekintés mellett letesztelhetők. Fontos, hogy a próbafeladatok során elvégzett munka ellenértékét a munkáltató utóbb se fizesse ki a munkavállaló részére akár munkabér, akár belépési bónusz jogcímén. Ha a jelölt által a kiválasztás során elvégzendő feladat olyan komplex, hogy az már a teljes munkafolyamatot lefedi, a jelölt valós munkaterületen, reménybeli kollégáival, teljes napi munkaidőnek megfelelő időtartamban végzi azokat, már nem pusztán kiválasztásról, próbamunkáról beszélünk. Ha azonban, ha a feladat csak a munkakörhöz tartozó valamely feladatnak csupán részfeladata, azt a jelölt a munkaterülettől elkülönült helyen végzi csupán gyakorlati feladatról van szó. Ahhoz, hogy a jelölt szükséges készségeit leteszteljék a feladatok tekintetében a legtöbbször nincs szükség ismétlésre. Ha a jelölt mégis ugyanazokat a feladatokat végzi hosszabb ideig, próbamunka valósul meg. Ha a munkáltató úgy ítéli meg, hogy épp a jelölt monotonitástűrő-képességét kell felmérnie, erre érdemes más módszert választania. Ha a jelölt a próbafeladatok ellátása során egy távollévő, például szabadságon lévő munkavállalót hivatott helyettesíteni, valószínűleg nem kiválasztás, hanem próbamunka történik.

Fontos megjegyezni, hogy a próbamunka sem jogellenes, ha a felek – akár egyszerűsített foglalkoztatás keretében – munkaviszonyt létesítenek egymással. Emellett a jelölt képességeinek felmérésére remek lehetőséget biztosít a próbaidő intézménye is, melynek tartama alatt az elvárásoknak nem megfelelő munkavállaló munkaviszonya azonnali hatállyal megszüntethető.