Kötelező orvosi vizsgálat: jogszabályi változások a közelmúltban

Kötelező orvosi vizsgálat: jogszabályi változások a közelmúltban

A munkavégzéshez szükséges orvosi alkalmassági vizsgálatokat érintően több jogszabály is módosult, illetve született a közelmúltban. Szeptember 1-jei hatállyal a 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) szabályai változtak akként, hogy nem maga az Mt. írja elő a munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégeztetésének kötelezettségét, hanem külön jogszabályra, illetve – jogszabályi kötelezettség hiányában – a munkáltató döntésére hagyja azt [Mt. 51. § (4) bek.]. Ezzel összefüggésben a munkavédelmi törvény is módosult, hasonló tartalommal, de némi eltéréssel. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban Munkavéd tv.) szabályai alapján

• ha van a szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabály, és az az érintett (munkavállaló) tekintetében sajátos egészségügyi alkalmassági követelményekről rendelkezik, akkor azokat kell alkalmazni; ha pedig ilyen nincs, akkor
• egyéb jogszabályban meghatározott esetben kell a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján dönteni, ha pedig ilyen egyéb jogszabály sincs, akkor
• a munkáltató erre irányuló döntése esetén kell a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján dönteni [Munkavéd tv. 49. § (1a)-(1b) bek.].

A szervezett munkavégzés fogalmát a törvény meghatározza; lényegében az összes, alá-fölérendeltségben megvalósuló munkavégzési formát ide sorolja, amelyek többségét ágazati foglalkoztatási törvények definiálják, illetve szabályozzák (Munkavéd tv. 87. § 9. pont). Ezek az ágazati foglalkoztatási törvények (mint az Mt.) jellemzően nem tartalmaznak konkrét munkavédelmi előírásokat, azokat épp a munkavédelmi törvény végrehajtási rendeletei határozták meg, és határozzák meg ma is.

Ezeket a végrehajtási rendeleteket a jogalkotó még nem módosította, így – az Mt. illetve a munkavédelmi törvény módosításától függetlenül – szeptember 1-jén pontosan ugyanazok a szabályok voltak alkalmazandóak, mint augusztus 31-én, illetve mint jelenleg is.

Az előzetes (és az időszakos, valamint soron kívüli) munkaköri alkalmassági vizsgálat szabályait a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet határozza meg. A rendelet hatálya e tekintetben kiterjed minden munkáltatóra, amely a munkavédelmi törvény szerinti szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat; ez alól külön kivételeket csak maga a rendelet határoz meg [lásd 33/1998. NM rendelet 2. § (1) bek. c) pont, (2) bek.]. Az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot pedig továbbra is kötelező elvégeztetni a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően, illetve egyes további esetekben [33/1998. NM rendelet 4. § (1)-(2) bek.].

A közelmúltban továbbá megjelent egy BM rendelet tervezet, amely feltehetőleg egy új kivételi szabályozás bevezetését célozza. A tervezet az orvosi alkalmassági vizsgálatok kötelezővé tételére vonatkozó eseteket tárgyalja, amelyek részletesen az 1. mellékletben kerülnek felsorolásra. A tervezet célja, hogy meghatározza, mely esetekben és milyen feltételek mellett kötelező az alkalmassági vizsgálatok elvégzése a munka megkezdése előtt és annak fennállása alatt. Ide tartoznak:

1. Fokozott baleseti veszély: Magasban végzett munka, földalatti bányászat, tűz- és robbanásveszélyes munkakörök, feszültség alatti munkavégzés, és mozgó munkaeszközökkel végzett munka.
2. Terhelő munkahelyi klíma: Meleg munkahelyek, ahol a hőmérséklet 25 °C fölé emelkedik, és hideg munkahelyek, ahol a hőmérséklet +4 °C, zárt térben pedig +10 °C alá esik.
3. Zajexpozíció: Munkakörök, ahol a zajszint meghaladja a 85 dB(A)-t.
4. Sugárzás: Ionizáló és mesterséges optikai sugárzásnak kitett munkakörök.
5. Vibráció: Ha a rezgésexpozíció meghaladja a prevenciós határértéket.
6. Kémiai kóroki tényezők: Veszélyes anyagokkal vagy keverékekkel végzett munka.
7. Járványügyi kockázat: Egészségügyi, gyermekgondozási és élelmiszeripari munkakörök.
8. Tüdőfibrózis és azbeszt expozíció: Építőiparban és egyéb hasonló területeken.
9. Biológiai kóroki tényezők: Egészségügyi, szociális és hulladékkezelési munkák.
10. Éjszakai műszak: A 22:00 és 06:00 óra közötti munkavégzés.
11. Kézi tehermozgatás: 10 kg-nál nehezebb tárgyak mozgatása.

Fontos kiemelni, hogy a tervezetben nem szerepel a szellemi munka, ami arra enged következtetni, hogy az irodai dolgozókra nem vonatkoznak az új szabályozásban foglalt változások. Ez azt jelenti, hogy a szellemi munkát végző munkavállalók esetében a munkáltatóknak valószínűleg nem kell kötelezően elvégezniük a munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, hacsak más jogszabályok vagy belső vállalati szabályok nem írják elő.

A BM rendelet tervezetével szemben, amely alapján a szellemi munka esetében nem lesz kötelező orvosi alkalmassági vizsgálat végzése, a hatályos 33/1998. NM rendelet szerint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés – ami tipikusan kötődik a szellemi munkához – fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységnek minősül. Ehhez kapcsolódóan további speciális előírásokat tartalmaz a még szintén hatályos 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet, melynek hatálya – egyes kivételekkel – azokra a képernyő előtti munkavégzést teljesítő, szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra terjed ki, akik napi munkaidejükből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használnak; illetve az őket foglalkoztató munkáltatóra (50/1999. EüM rendelet 1. §).

Ezen rendeletek módosítása tehát egyelőre nem történt meg, így azok előírásai jelenleg is kötelezőek – nincs tehát változás a munkaköri alkalmassági vizsgálatok elvégeztetése körében sem a képernyő előtti munkavégzés keretében foglalkoztatott, sem más munkavállalók tekintetében. Kiemelendő azonban, hogy az orvosi alkalmassági vizsgálatok mulasztásának kockázata a munkáltatókat érinti, mivel nekik keletkezik kárfelelősségük egy esetleges baleset esetén.

A tervezett ágazati rendeletek a továbbiakban valószínűleg speciális szabályként fognak a jogrendszerbe bekerülni, azaz a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (és a többi, jelenleg hatályos végrehajtási rendelet) szabályait csak akkor kell majd alkalmazni, ha ezek az ágazati rendeletek azt kifejezetten előírják. Ahhoz viszont, hogy az ágazati rendeletek megfelelően illeszkedjenek majd a jelenlegi szabályozásba, indokolt lenne a jelenlegi végrehajtási rendeletek megfelelő módosítása is, hogy ne legyenek egymásnak formálisan ellentmondó rendeleti szabályok.