Mit kockáztat a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárok jogellenes foglalkoztatásával?
Mit kockáztat a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárok jogellenes foglalkoztatásával?
A munkáltató általában tisztában van azzal, mire számíthat egy esetleges munkaügyi ellenőrzést követően, ha az Mt. egyes rendelkezéseit nem követte maradéktalanul. Ezzel szemben a harmadik országbeli állampolgárok kapcsán irányadó többletkövetelményekkel, illetve azok figyelmen kívül hagyásának lehetséges jogkövetkezményeivel kapcsolatban nem minden foglalkoztató nevezhető tájékozottnak.
A foglalkoztató, amennyiben a munkaügyi ellenőrzés során kiderül, hogy harmadik országbeli állampolgár munkavállalóit az irányadó jogszabályi rendelkezések megsértésével, megfelelő tartózkodási, illetve munkavállalási engedély (összevont engedély) hiányában foglalkoztatta, a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezhető. A kötelező befizetés mértéke a jogellenesen foglalkoztatottak számára kifizetett munkabér mértékéhez igazodik, de első alkalommal legalább a minimálbér nyolcszorosának, másodszor legalább a minimálbér tizenötszörösének megfelelő összeg foglalkoztatottanként.
A fentieken túl az a foglalkoztató, akit harmadik országbeli állampolgár munkavállalási engedély vagy összevont engedély nélkül történő foglalkoztatása miatt a hatóság, illetve bíróság két éven belül jogerős vagy végleges bírsággal sújtott vagy a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezett, nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének. Tekintettel arra, hogy egyes állami és kormányzati támogatások esetében a részesülés feltétele, hogy a kedvezményezett mint foglalkoztató a rendezett munkaügyi kapcsolatok minősítésével rendelkezzen, a munkáltató harmadik országbeli állampolgárok jogellenes foglalkoztatása miatt állami támogatásoktól is eleshet.
Aki a harmadik országbeli állampolgárok bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el, emiatt jogkövetkezményekkel sújtható. Emellett a munkáltatóbüntetőjogi felelőssége is megállapítható, ha keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárt rendszeresen vagy tartósan foglalkoztat, illetve legalább 5 fő harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat megfelelő engedély hiányában. A büntetőjogi felelősség jogi személlyel szemben történő megállapítása együtt jár a felelős természetes személy büntetőjogi felelősségre vonásával is.
A fentiek alapján kijelenthető, hogy a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása kapcsán érdemes kiemelt figyelemmel és körültekintéssel eljárni, hiszen az esetleges jogkövetkezmények súlyosnak mondhatók.