Mit ne írjunk a munkaszerződésbe?
Mit ne írjunk a munkaszerződésbe?
A munkaszerződésnek vannak kötelező tartalmi elemei, amiket nem hagyhatunk ki, ilyenek a munkakör és a munkabér. Vannak olyan elemek, amelyeket szintén bele kell foglalni a munkaszerződésbe, ám ha ezeket elmulasztjuk, a jogszabály kipótolja helyettünk valamilyen formában. Kevesebb szó esik azonban azokról a tartalmi elemekről, amelyeket kifejezetten hátrányos munkaszerződésben rögzíteni.
Sokszor a kevesebb jobb: a munkaszerződések esetében nem kell arra törekednünk, hogy minél terjengősebbek legyenek, elegendő a kötelező, és a megállapodásunk szempontjából valóban fontos elemeket rögzíteni benne. Ha mindent a munkaszerződésbe zsúfolnánk, azzal a kezdeti állapotot betonoznánk be, elveszítve a munkaviszonyban is szükséges rugalmasságot.
Számos olyan kérdés szokott szerepelni a munkaszerződésekben, amelyekről egyébként a jogszabályi rendelkezések alapján a munkáltató egyoldalúan dönthetne. Amennyiben ezeket a kérdéseket a munkaszerződésben rögzítjük, azzal a munkáltató elveszíti az egyoldalú rendelkezés jogát, ilyenkor a változtatáshoz munkaszerződés-módosítás, tehát a munkavállaló egyező akarata szükséges. Ez a munkáltató jogait, lehetőségeit jelentősen csorbítja, megnehezíti a mindennapokat az állandó egyezkedéssel, adminisztrációval, nem beszélve arról, hogy a munkavállaló ilyenkor jogszerűen visszautasíthatja a munkáltató ajánlatait.
Ezeknek a kérdéseknek a helye nem a munkaszerződésben, hanem nagyrészt a munkáltató által kiadott írásbeli tájékoztatóban vagy munkáltatói szabályzatban van, amelyek módosítási lehetőségei már egészen másképpen alakulnak, mint a munkaszerződésé. Bizonytalanság esetén célszerű tehát olyan munkaszerződés mintával dolgozni, amely a fenti szempontokat is figyelembe veszi, ugyanakkor megbízható forrásból származik, annak érdekében, hogy ami kötelező vagy hasznos, bekerüljön a szerződésbe.