Módosulhatnak 2023. január 1-től a munka törvénykönyvének szabályai
Módosulhatnak 2023. január 1-től a munka törvénykönyvének szabályai
Az Országgyűlés elé 2022. november 2. napján az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításával kapcsolatban törvényjavaslatot nyújtottak be, amely a hatályos munkajogi szabályokat, így a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) is érinti. Amennyiben a javaslatot elfogadják, úgy 2023. január 1. napjától az új szabályok szerint kell eljárni a foglalkoztatás során.
Cikksorozatunk első részében az Mt.-re vonatkozó változásokat tekintjük át röviden. Az ezt követő írásokban részletesen kitérünk a módosítani kívánt rendelkezésekre és a többi, foglalkoztatási tárgyú jogszabályt érintő, lényegesebb újításokra is.
- Bizonyítási szabályok módosítása a joggal való visszaélés tilalmának megsértése kapcsán
Az első lényegesebb változtatás a joggal való visszaélés bizonyításához fűződő, elvi jelentőségű szabályokat deklarálja. A törvényjavaslat szövege szerint a joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított munkajogi igény érvényesítése esetén az igény érvényesítőjének – vagyis a vélt vagy valós sérelmet szenvedett félnek – pusztán a tilalom megsértésének alapjául szolgáló tényt, körülményt és a hátrányt kell bizonyítania. Ezzel szemben a jog gyakorlójának azt kell bizonyítania, hogy az igény érvényesítője által bizonyított tény, körülmény és hátrány között nem áll fenn okozati összefüggés [Mt. módosítás 7. § (3) bekezdés]. Az igény érvényesítője szempontjából a tilalom megsértése abban az esetben tekinthető bizonyítottnak, ha az alapul szolgáló tény, körülmény és hátrány között ok-okozati összefüggés áll fenn.
- Munkáltató tájékoztatási kötelezettségének kiszélesedése
A munkáltató tájékoztatási kötelezettségével kapcsolatos szabályok módosítása is szerepel a javaslatban. A jelenleg hatályos Mt. szerint a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül kell a munkavállalót tájékoztatni a munkavégzéshez kapcsolódó legfontosabb információkról, azonban a módosítás ezt 7 napra csökkenti. Ezen túlmenően a munkavállalókat az eddigi információk mellett tájékoztatni kell (i) a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő- és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről, (ii) a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról, valamint (iii) a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti [Mt. módosítás 46. § (1) bekezdés].
A várhatóan 15 napon meghaladó külföldi munkavégzéssel összefüggő tájékoztatási kötelezettség is szélesedik; a munkavállalót már tájékoztatni kell a munkavégzés helyén irányadó díjazás, valamint az utazási, étkezési és lakhatási költségek megtérítésének szabályairól, valamint a határon átnyúló szolgáltatásnyújtást végző munkáltató és az általa kiküldött munkavállaló jogaival és kötelezettségeivel összefüggő lényeges információt tartalmazó egységes nemzeti honlap elérhetőségéről is [Mt. módosítás 47. § (1) bekezdés].
- Munkavégzés alóli mentesülés eseteinek bővülése
A hatályos Mt. 55. §-a határozza meg a munkavégzés alóli mentesülés eseteit. A javaslat értelmében a munkavállaló a jelenleg hatályos esetek mellett akkor is mentesülne kötelezettsége alól, ha munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan vagy súlyos egészségi okból hozzátartozója, vagy vele közös háztartásban élő személy gondozásra szorul. A munkakör ellátására egészségügyi okból alkalmatlan személy az alkalmatlanság időtartamára, míg hozzátartozóját vagy vele közös háztartásban elő személyt gondozó munkavállaló évente legfeljebb 5 munkanapra mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól [Mt. módosítás 55. § (1) bekezdés].
- Apaszabadság, szülői szabadság
Az Mt. módosítás az apák által igénybe vehető szabadság tartamát is növelné. A jelenleg hatályos szabályozás szerint az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [Mt. 118. § (4) bekezdés]. A javaslat ezt az időtartamot 5 munkanapról 10 munkanapra növelné, függetlenül attól, hogy hány gyermeke születik a munkavállalónak. A javaslat ezen túlmenően azt is rögzíti, hogy az apának akkor is jár a pótszabadság, ha örökbefogadásra kerül sor. Ebben az esetben az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig kell a munkavállaló kérésének megfelelően kiadni a szabadságot [Mt. módosítás 118. § (4) bekezdés]. Fontos megjegyezni, hogy a módosítási javaslat értelmében a munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától azonban csak a távolléti díj negyven százalékára lenne jogosult [Mt. módosítás 146. § (4) bekezdés].
A javaslat bevezetne – vonatkozó uniós irányelv átültetésének szellemében – egy új jogintézményt, a szülői szabadságot is. A módosítás értelmében a munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illetné meg. Az igénybevétel feltétele, hogy a munkaviszony a gyermek születését vagy örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követően egy éve fennálljon [Mt. módosítás 118/A. §]. A szülői szabadságként évi 44 munkanap jár, azonban ezen időszak tekintetében csak a távolléti díjának 10%-ára jogosult a dolgozó ebből még levonásra kerülnek a gyermek gondozásával összefüggő társadalombiztosítása ellátások összege is.
- Egyéb módosítások
Az Mt.-t érintő módosítási csomag tartalmaz további változást megfogalmazó rendelkezéseket is, így például a munkabér fizetés módjával kapcsolatban általános kifizetési módként rögzíti a fizetési számlára történő átutalást. A felek természetesen továbbra is dönthetnek a készpénzes fizetés mellett, de erről külön megállapodás szükséges [Mt. módosítás 158. § (1) bekezdés]. További javaslat a próbaidő tartamának arányosítása határozott idejű munkaviszony esetében [Mt. módosítás 192. § (5) bekezdés], valamint a felmondás indokolásának kiszélesedése is.
Cikksorozatunk következő részében a joggal való visszaélés tilalmával kapcsolatos újításokkal foglalkozunk.