Veszélyhelyzeti szabályozás a munkaerőpiacra lépők szocho. kedvezménye kapcsán

Veszélyhelyzeti szabályozás a munkaerőpiacra lépők szocho. kedvezménye kapcsán

2024. augusztus 1-től a munkaerőpiacra lépők szocho. kedvezménye kapcsán veszélyhelyzeti szabályok lépnek érvénybe, melyek nyomán a kedvezmény eltérő személyi körre vehető igénybe.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 11. § (2) bekezdése alapján munkaerőpiacra lépőnek számít az a magyar állampolgár, aki az adóhivatal adatai alapján a kedvezményes foglalkoztatás kezdete előtti 275 napból legfeljebb 92 napot dolgozott olyan munkaviszonyban vagy vállalkozóként, ami biztosítási kötelezettséggel jár.

A Szocho. tv. fentiekben hivatkozott bekezdésének veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazását rendelte el a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról 182/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet, amelynek 2. §-a szerint azonban a veszélyhelyzet végéig munkaerőpiacra lépőnek az a magyar állampolgár minősül, aki az adóhivatal adatai alapján a kedvezményezett foglalkoztatás kezdete előtti 365 napból legfeljebb 92 napot dolgozott biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyban vagy vállalkozói jogviszonyban a társadalombiztosítási törvény szerint.

Azonos feltételek mellett munkaerőpiacra lépőnek minősül a Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára, azaz az ukránok és szerbek is.

A részkedvezmény összege egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt illető bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után 13% adómértékkel megállapított összeggel – a Szocho tv.-ben meghatározott első két évtől eltérően – a foglalkoztatás első évében, és legfeljebb a minimálbér után 13% adómérték 50%-val, tehát 6,5% adómértékkel megállapított összeggel – a Szocho tv. szerinti harmadik évtől eltérően – a foglalkoztatás további hat hónapjában. A kedvezmény tehát rövidebb érvényesítési időszakban vehető igénybe az új szabályozás alapján, így annak mértéke is alacsonyabb.

A változás nyomán emellett a veszélyhelyzet során hosszabbá válik a vizsgálandó időszak, a megelőző 275 helyett 365 napot szükséges figyelembe venni, ahhoz, hogy valaki munkaerő-piacra lépőnek minősüljön ez idő alatt nem dolgozhat több, mint 92 napot. Emellett a munkaerőpiacra lépők személyi köre szűkül is, hiszen az EGT állampolgárai a továbbiakban nem minősülnek ekként.

A veszélyhelyzeti rendelet 2024. augusztus 1-jén lép hatályba, és a 2024. augusztus 1-jétől létesített munkaviszonyokra kell alkalmazni.

Jelen állás szerint a veszélyhelyzet 2024. november 19-ig került meghosszabbításra, így ez a rendelkezés várhatóan addig hatályos.